2011. február 9., szerda

Introduction week

Nagyon klassz volt az egész Intro week! Rengeteg emberrel ismerkedtem meg, mindenki nyitott és barátkozik. Körbemutogatták az egyetemi épületek egy részét (olyan rengeteg van belőlük! :O simán nagyobb, mint egy falu), a hatalmas egyetemi parkot, ahol tavasszal valamilyen ivós-átúszós versenyt rendeznek minden évben a kampuszok között, és muszáj majd eljönnünk és megnéznünk ;), hallgattunk minden féle okos előadásokat az oktatási rendszerről, vizsgákról, osztályozásról (hetes skála van, és a -2 a legrosszabb), a dánokról is meséltek nekünk, hogy kis maguknak való emberek, elég zárkózottak, nincs az az isten, hogy pl buszon valaki más mellé üljenek, és belemásszanak a másik intim szférájába, de ha segítséget kérnek tőlük, mosolyognak és boldogan segítenek. Persze ki kellett töltenünk pár hivatalos papírt is, ittartózkodási engedélyt kellett igényelni, meg ilyesmi sablon dolgok. A hét közepén már az ASB (Aarhus School of Business) épületében voltak a programok, én is ott fogom a mindennapjaimat tölteni az elkövetkező fél évben. Szerdán béreltem bicajt! :) Természetesen minden este buli volt a Student House-ban, csütörtökön 7 csoportba osztottak minket (kb 15-20 fős csopik voltak, csak hogy érzékeltessem, egész sokan vagyunk) és külön ment el mindenki más programra. Az én csoportvezetőim kínai étterembe vittek minket, ahol jól teleettük magunkat, aztán pedig bowlingozni voltunk. :) Életem első bowlingja volt, amit sokan nem akartak elhinni, mert szerényen szólva is iszonat jól játszottam! :D Igen, kezdők szerencséje. ;) Ugyanis a második körben már visszacsúsztam középmezőnybe, az első játékot meg torony magasan vezettem nagyon sokáig, a több éve játszó srác meg csapkodott meg káromkodott össze-vissza, hogy ez nem lehet, hogy megverem. Utána minden csoport a Klubben nevű helyen találkozott, ami egy olyan szórakozóhely a suli alagsorában, mint a Közgáz Mori, és fergeteges partyval zártuk az estét.
A hét utolsó napjára már nem volt szerencsére semmilyen előadás, hanem tárgyfelvételt/ cserét lehetett intézni, akinek még problémája volt vele. Hát nekem természetesen volt! Mentem is, mert amiket korábban választottam, az egyiket nem engedték felvenni (előtanulmányi hiányok miatt), egy másik pedig ütközött egy harmadikkal. Még otthon kinéztem 2-3 lehetséges tárgyat, hogy mit szeretnék helyettük választani, és legyen miből döntenem, ha azok között is van ilyen előtanulmányos. Sikerült is megegyeznem az ügyintéző csajjal, hogy melyiket szeretném, csak azon problémázott, hogy azt először az otthoni egyetemmel jóvá kell hagyatnom, hogy ők majd elfogadják azt a tárgyat. Egyrészt, választhatónak mindent elfogad a Corvinus, másrészt pedig van annyi sütnivalóm, hogy olyan tárgyakat vegyek fel, ami kapcsolódik a tanulmányaimhoz. Szóval először hivatalosan e-mailezzem le a Corvinussal, ami eltart pár napig, aztán jöhetek vissza, hogy felvegyék nekem hivatalosan a tárgyakat, ja és hétfőn már kezdődik a tanítás. A mailemre azt válaszolta az Erasmusos koordinátor, hogy először a dán egyetemnek kell engedélyezni a tárgyfelvételt, ők csak utána hagyhatják jóvá… ááá… Végül kb kedd magasságába a K karos koordinátor írt nekem egy sort, hogy ő engedélyezi. Kemény menet volt! Utána újra mentem felvetetni a tárgyakat, mondták, hogy így már jó lesz, de az irodájuk annyira el van foglalva, hogy néhány napba beletelik, míg látni fogom a Campus Neten (itteni Neptun). Itt megjegyezném, hogy csak a következő hétvégére sikerült nekik végre mindent megcsinálniuk. Na, de visszatérve az eredeti sztorihoz, péntek délután volt, tárgyfelvételes bonyodalmak után elmentem két lánnyal az IKEAba. A világ végére kellett kibuszozni (nem, nem a kolim mellé, hanem egy másik irányba a világ másik vége felé), először ettünk egy nagy adag ebédet, aztán fogtuk a nagy sárga táskákat és hajrá! :) Rengeteg mindent kellett vennem, mert már egy hete a bőröndömből öltöztem, és igazán ki akartam már pakolni. Válfa, dobozok, irattartó, zuhanyzófüggöny, zuhanyzóba kilépő szőnyegecske, szemetes, pohár, műanyag ételes doboz, tükör, szekrénybe beakasztható ruhás-polcos valami (ugyanis a szekrényben csak egy rúd van, semmi más). És egy luxus termék is került a szatyromba: egy szerencsebambusz. :) Majd meg szakadtam, mire hazacipeltem. De olyan boldog voltam otthon, kicsomagoltam mindent, és elkezdtem pakolni. Végezetül elkezdett barátságossá változni a szobám!
Szombaton nagymosást tartottam, már nem sokáig húztam volna nélküle, és a felettem lakó magyar srác volt olyan jó fej, és eljött velem, megmutatta, hogy működnek a gépek (mert van olyan képernyője a mosógépnek, ami vagy 20 nyelvet tud – magyart is, de egy másik képernyője csak dánul írogat utasításokat). Délután még elmehettem velük kocsival kajás-nagybevásárlásra, vettem sok sok finomságot (kisütni való husokat, halrudat, sültkrumplit), mert már nagyon legyengültem a másfél hét alatt, csak szendvicseket ettem, kivéve 3 alkalmat, amikor főtt kaját. Ma kellett volna megérkeznie a lakótársamnak a lakásba, tökre vártam is, de nem jött. Lefeküdtem aludni éjfél körül, erre pár percen belül elkezdett a szomszéd gitározni! Én nem tudom, hogy gondolta ezt, hogy éjfélkor kezdi el… mert ha még mondjuk 10kor, és még mindig játszik, akkor az oké, de nem, ő most kezdi csak! Olyan hajnali 1 körül mindenféle zajra ébredtem. Megérkezett a lakótárs. Másnap ismerkedtem csak meg vele, eléggé ki volt akadva az utazása miatt, mert törölték a gépét és másik három járattal kellett jönnie az eredetihez képest. Martina, a spanyol csajszi, és Jesus, a spanyol srác együtt jöttek, egy egyetemről, meg egyébként is nagyon jó barátok. Mind a ketten nagyon jó fejek, végre nem csak nem vagyok egyedül, hanem a lehető legjobb lakótársam lett Martina személyében! :) Vasárnap elkísértem őket az IKEAba, meg jött velünk még egy spanyol lány, aki szintén nagyon aranyos. Este közös vacsizás volt nálunk, én csináltam tojásrántottát, aminek mindenki nagyon örült.

Megérkezés utáni első hétvége

Ez már több hete volt, egészen pontosan január 21-22-23.
Pénteken nézegettem a google maps-et, hogy mégis merre kéne elindulnom, hol van buszmegálló, mi merre megy... A papír térképemre nem nagyon alapozhattam, uyganis azon se busz nincs bejelölve (kisebbik probléma), de én se vagyok rajta a hiper szuper szoci külvárosi kolimmal.
Eltelt egy kis időbe, míg összeszedtem magam, és felkerekedtem, hogy lesz, ami lesz, én akkor is bemegyek a belvárosba. Már szépen el is gondoltam magamban míg kisétáltam a buszhoz, hogy akárki is lesz majd a buszmegállóban, összehaverkodok vele. Odaértem, két csajszi nézegette bőszen a menetrendes táblát. Londoniak, és aznap érkeztek, mindenről még kevesebb fogalmuk volt, mint nekem. Együtt felszálltunk a buszra, ami jött, mentünk és mentünk és mentünk, aztán egyre civilizáltabb környezetbe értünk (juhúúúúú), mikor már szimpi volt a dolog, leszálltunk. Rögtön egy bankban kezdtünk, váltottam dán koronára (már van néhány érme, amit egyből felismerek, nem kell bogarászni rajta, hogy mennyit is ér! :D), utánam be is zártak... hopp, 4 óra. Sétáltunk minden felé, Aarhuson keresztül folyik egy kis folyó, aminek a partja tele van vendéglőkkel és pub-okkal. Nagyon finomat ettünk, egykis pihi után tovább is indultunk. Felderítettünk még pár helyet, vettünk 10 alkalmas busz jegyet (ami elég húzós, de az egy alkalmi egyenesen megkopasztás!), aztán hazafelé leszálltunk a buszról, mikor megláttunk egy csúnya kis supermarket-et, mert az angoloknak még abszolút semmi kajájuk nem volt otthon. Egész szépen bevásároltak, majd meg szakadtak a szatyroktól, én csak gyümölcslét vettem, ami szintén nem a pehelysúly kategória. Mire visszaértünk a buszmegállóba, elkezdett esni az eső, és elég hideg is volt... a tábla szerint meg épp lekéstük, a következő fél óra múlva jön. Kitalálták, hogy sétáljunk! :S Kicsit bizonytalankodtam, dög sötétben, esőben a csúnya gettóban sétálni, nem éppen az, amire vágytam. De megnyugtattak, hogy ők Londoniak!!! és ez azt jelenti, hogy nem kell félnem, hozzá vannak ők szokva az ilyesmihez (az esővel együtt ugye). Elindultunk...követtük a buszmegállókat. Marha sokat mentünk. Egyre jobben esett. Egy negyed órás eltévedéssel (én modtam, hogy forduljunk be jobbra, de az egyik csaj sokkal okosabb volt, és mondta, hogy nem... aztán a következő 3 buszmegálló után csak kiderült, hogy nekem volt igazam, és hátra arc) végül csak hazaértünk, már nem emlékszem, olyan 1-1,5 órás sétát tudtunk le.
Szombaton nem siettem el a felkelést, délután pedig elmentem a Student House-ba. Dán filmvetítést szerveztek a nagyon jófej "ESN-esek, vagy mentorok", vagy nem tudom, hogy hívjam őket, de remélem értitek. :) Igazi művészfilm volt, világ vége hangulattal, 4 lecsúszott lány életéről, angol felirattal (an O gol O fel O ira O t  -> csak illusztrálnám, az előttem ülők fejét, és hogy miből mennyit láttam, 180 fokos kilengéssel). Utána átmentünk egy nagy terembe, ahol először duma party, aztán koncert volt. :) Ez már jobban tetszett. :) Éjfélkor jött az utolsó busz, úgyhogy kénytelen voltam hazamenni, a többiek még bementek a belvárosba bulizni. => gyorsan kell egy bicaj, hogy én is tovább maradhassak!!!
Vasárnap múzeumlátogatás volt a program, szintén a Student House szervezésében. 3-ba is ellátogattunk, amiből az első szinte semmi sem volt, de a másik kettő igazán nagyon nagyon jó volt! :) Facebookon vannak képek róla. ;) Este megint party volt, amiről szintén éjfélkor le kellett lépnem. :( => bicaj!!!!!

Újabb sorry... de most jön a pótlás!

Nem igazán így terveztem ezt a blogozást, hogy mindig csak a fejemben gondolok rá, hogy írni kéne, aztán mikor végre otthon vagyok, és a gép előtt ülök, akkor valami mást csinálok.
Tényleg nagyon sajnálom, meg mindenkitől bocsánat, igyekszem behozni a lemaradásokat!